A könyv (és a
fülszöveg is) arról szól, hogy Penny Harrigan New York-iügyvédbojtár
megismerkedik Linus C. Maxwell-lel,aki a világ leggazdagabb embere (de
legalábbis milliárdos). Természetesen valami viszonyba keverednek (akármit is
jelentsen ez), és a férfi természetfeletti szexuális örömökben részesíti
Penny-t. Gyorsan rájön, hogy ő egy tesztalany (a több ezer közül) Maxwell
csillió dolláros szexuális segédeszköz bizniszéhez, melynek szlogenje, hogy a
férjeiket ezekre fogják cserélni használói. Igazából ez a történet már így is
elég borzasztó, főleg, ha elmondom, hogy aztán ez a férfimegkísérli átveni a
nyugati világ női felett a hatalmat, de nem csak felettük, hanem az élet minden
területe felett.
Chuck Palahniuk
olyan világot teremtett, melyben normális, hogy már a könyv első oldalán
megerőszakolják a nőt a tárgyalóteremben (és ez normális, senki nem tesz
semmit, de ez a könyv végén új értelmet nyer) Afejlett világ nőinek 98,7%-a
bedől egy bizonyos terméknek, hirtelen mindenki ugyan azt a vámpíros könyvet
olvassa (helló, Twilight), ugyan olyan ronda sarkú cipőben jár, ugyan úgy van
felöltözve, Maxwell az élet minden területét meghatározza. Az Egyesült Államok
elnöke, aki nő(!!) öngyilkos lesz,
teljesen elszabadul a pokol,Penny fokozatosan fényt derít Maxwell
munkásságára, főleg egy nepáli szexszakértő vénasszony segítségével, hogy aztán
beperelje, és véget vessen ennek az őrületnek.
Egyébként
szerintem a könyv második és harmadik harmada külön eye-candy a modern kori
összeesküvés elméletek szempontjából is, ie. hogy mindent, de főleg a politikát
a háttérhatalmak meg a gazdasági érdekek mozgatják. Kiderül, hogy az elnöknő
(aki ugye nő, gyakorlatilag az egyetlen vezető szerepben lévő nő a könyvben)
sem azért let elnöknő, mert ő akarta, hanem mert a (férfiak) gazdasági érdekei
így diktálták. Maxwell nem csak nők millióinak élete felett veszi át az
iránytást, de ők mind el is tűnnek a társadalomból, a munkahelyeikről, fontos
pozícióikból, az igazságszolgáltatásból, és férfiak veszik át a helyüket.
Lényegében Penny Harrigan marad az egyetlen nő talpon (ill. ő az egyetlen akit
az olvasó megismer), ő tudja az igazságot, de senki nem hisz neki.
És egyáltalán,
milyen név ez, hogy Penny? Meg hogy Harrigan?Mintha még a neve is azt sugallná,
hogy rémesen átlagos nő, átlagos képességekkel, akit tulajdonképpen felesleges
komolyan venni. (De egyébként Maxwell többször is hangsúlyozza milyen
fantasztikusan átlagos Penny nemi szerve,így gondolom, hogy egyáltalán nem
véletlen a névválasztás.) Ez egy kicsit jellemző a karakterekre, mindenki olyan
tipikus… a szobatárs, az ázsiai lány, a gonosz munkatársak, néha valami
különlegesebbet vártam.
No és a vége, hogy
egy kicsit csak elnyeri a jó a jutalmát, másrészt pedig gondoljon az olvasó
amit akar, ez pont nekem való.
